névtelen terv 1

Kortárs művészeti feladatgyűjteményt az iskolákba!

Recenzió a MODEM 30+ Kísérleti művészetpedagógiai projektjéhez kapcsolódó kiadványáról

Kicsit több mint egy éve jelent meg a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 30+ Kísérleti művészetpedagógiai projekt című katalógusa. A MODEM kortárs műveket népszerűsítő, határozottan hiánypótló, három éven átívelő kezdeményezése ebben az oktatási célú kiadványban materializálódott, ami a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar kortárs művészetét mutatja be rendhagyó és egyedülálló módon, iskoláskorú fiataloknak szóló művészetpedagógiai feladatokkal kísérve. 

30plusz katalogusfoto kicsi
MODEM: 30+ Kísérleti művészetpedagógiai projekt (Forrás: modemart.hu)
Az előzmények

A 2019-ben indított, eleinte még 30 című projekt célja elsősorban az volt, hogy megismertesse az elmúlt három évtized magyar képzőművészetét a középiskolás korosztállyal. Ennek keretében a projekt kurátorai, Don Tamás, Mélyi József és Szabics Ágnes az 1989 és 2020 közötti időszak minden évéből kiválasztottak egy-egy hazai műalkotást, melyekről a korszakkal foglalkozó művészettörténészek és elméleti szakemberek írtak alapos műelemzést múzeumpedagógusokkal és középiskolai tanárokkal közösen kialakított szempontok szerint. Az adott műveket a MODEM egy-két hónapra kiállította, s minden tárlathoz az elemzésekre épülő múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezett. A járványügyi helyzet miatt 2020 tavaszától online zajlottak a foglalkozások, amik ezáltal, a Debrecen-környéki középiskolai csoportokon túl, sokkal szélesebb közönség számára is elérhetővé váltak. 

A projekt 2023 márciusában egy összefoglaló kiállítással zárult, az ehhez készült katalógus pedig mint pedagógiai kiadvány jelent meg, ami az elemzéseket, valamint a művekhez kialakított feladatokat is magában foglalja. Jelen írásban e sokrétű projekten belül erre a tavaly megjelent kiadványra koncentrálok, a kötet rövid bemutatása mellett általános iskolai művészeti tanárként a felhasználói szempontra, a feladatgyűjtemény gyakorlati alkalmazhatóságára is kitérek. Az írást a budapesti Kincskereső Iskola 8-12 éves tanulóinak munkái kísérik, melyek a kötetből kiválasztott feladatok alapján készültek.

chilf a 06
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Válasszunk ki egy képet, és a kép alapján novellaszerűen írjuk le, hogy milyen is volt Chilf Mária adott napja.
A célok

A 2023-es év hozománya, hogy 2024-től a művészettörténet tantárgy kikerült az alaptantervből, már választható tárgyként sincs jelen a középiskolákban, kizárólag a szakgimnáziumok tanulói számára elérhető. Ez, bár a kötet megjelenése után derült ki, sokszorozza annak aktualitását és jelentőségét, ami nem is akármilyen, hanem hazai kortárs képzőművészettel és annak közvetítésével foglalkozik, és a művek megközelíthetőségét, értelmezését tűzi ki céljául általános- és középiskolai közismereti tanórákba is integrálható módon, a művészeti nevelés eszközeivel.

„Onnantól fog élni ez a projekt, hogy a könyv a tanárok kezébe kerül”, állítja Don Tamás a projekt kapcsán az Artmagazinban megjelent interjúban, de a kötetet általános iskolai óraadó rajztanárként olvasva mégis az merült fel bennem, hogy vajon tényleg a tanári réteg-e az elsődleges célközönség? A végtelenül átfogó, sokszor a tudományos, művészetelméleti szakírói nyelvezetet használó, 10-20 ezer karakteres műelemzésekről nehezen tudom elképzelni, hogy egy, a művészeti közegtől alapvetően idegen középiskolai tanár szívesen olvasgatná. 

chilf e 06
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Képzeljük el magunkat harmincévesen, és írjunk egy rajzokkal kiegészített naplóbejegyzést egy napunkról.

Mi tehát a cél? „Művészetpedagógia, múzeumpedagógia vagy művészetközvetítés?” – teszi fel magának a kérdést Puszt Zsófi elemzése is a tranzitblogon megjelent Figyelni az apró dolgokra. A 30+ projekt négy nézőpontból című bejegyzésben, ami négy különböző szemszögből kínál átfogó kritikát a tavaly bemutatott kötetről, fogalmi és módszertani szempontokat is figyelembe véve, és amely írást mindenképp ajánlom a projekt iránt érdeklődők figyelmébe.

Számomra is kissé zavaros a 30+ szerzőinek pozíciója. A hivatalos álláspont szerint tanároknak szól ez a kötet, de a kurátori, „falszövegírói” igény is kitartóan jelen van az olykor kissé szakbarbár utóízű kiadványbeli elemzésekben. Ezek a szövegek rendkívül informatívak és összeszedettek, és bár segíthetik a tanárok számára a műalkotások értelmezését, de tárgyuk mégiscsak a hazai kortárs képzőművészeti kánon, feladójuk pedig a hazai művészetelmélet krémje. Ezzel a kötet kissé elhomályosítja a kidolgozott feladatoknak azt az egyébként őszinte és tiszta, idealista igényét, miszerint a cél a kortárs művészet elefántcsonttornyából kitörő, mindenkinek szóló megismertetés, az önálló véleményalkotás és a továbbgondolás – s a komoly elemzések és a konkrét feladatleírások jóval egyszerűbb nyelvezete hatalmas kontrasztot képez. Az egyébként profin megírt, sokkal ember- és gyerekközelibb, sokszor varázslényekkel és fantáziaelemekkel tűzdelt, mesei köntösbe burkolt feladatok nyelve kissé lekezelőnek, túl egyszerűnek hat a szakmai műleírások mellett. 

untitled design 1
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Válasszunk ki egy képet, és a kép alapján novellaszerűen írjuk le, hogy milyen is volt Chilf Mária adott napja.

Mint Mélyi József bevezetőjéből megtudjuk, a projekt kiindulópontjai maguk a műelemzések voltak: miután a kurátorok kiválasztották a műveket, első körben az elméleti szakembereket kérték fel arra, hogy írják meg ezeket a szövegeket, mintegy gondolatébresztőt, elméleti keretet adva az adott műhöz. A kiválasztott művek a kortárs képzőművészeti diskurzusban jelenleg forgó, legtöbbször prezentált nevek alkotásai (érdekes lenne feltérképezni a művészek kiválasztásának metodikáját is – valamint e gondolat mentén felmerülhet egy olyan fiatal, pályakezdő művészeket felsorakoztató feladatgyűjtemény gondolata is, akik a célközönséghez, az iskolai diákokhoz korosztályban, habitusban, tematikában közelebb állnának, de jelen írásban erre nincs terünk). 

Visszatérve az elemzésekre, e szövegek nem a diákoknak, hanem a tanároknak szólnak, hogy segítsék keretezni az adott mű által felvetett problémákat, fő gondolati szálakat. Ideális esetben tehát a feladatgyűjtemény segítségével a foglalkozásokat a tanárok önállóan, tanórai keretek között is meg tudják tartani. 

chilf e 01
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Képzeljük el magunkat harmincévesen, és írjunk egy rajzokkal kiegészített naplóbejegyzést egy napunkról.

E cikket egyszerre írom művészettörténetet hallgatóként, művészetelmélet- és terápia alumnaként, alkotóként, gyakorló művészetpedagógusként és általános iskolai rajztanárként, s így a könyv minden részlete képes megszólítani. Az egyes szakterületekhez köthető aspektusok mind megjelennek a kötetben, olykor egymást erősítve, olykor kissé kioltva – azt gondolom, hogy végső soron a célközönség egy olyan nagyon szűk, a kísérletezésre nyitott tanári réteg lehet, aki a hazai kortárs művészetben már alapvetően – és nem a könyv hatására – járatos, de legalábbis mélyen érdeklődik iránta és többé-kevésbé követi a történéseit. Ha a cél a tanárok jóval szélesebb körének elérése, akkor ehhez sok lépcsőfok hiányzik még a kötet népszerűsítésének történetéből.

fatyol k 01
Fátyol Viola Mama tésztaglóriával című alkotásához kapcsolódó feladatmegoldás, egy 3. osztályos munkája.
A feladat: Gondoljuk át, mi az a szokás, mondás, tárgy, étel stb. ami a családunkban generációról generációra öröklődik. Jelenítsük meg!
A feladatok

A kiadvány azt is jelöli, melyik tantárgyhoz ajánlja az adott művet, s a kurátorok arra bátorítják a pedagógusokat, hogy azok a szaktanárok is, akik alapvetően nem foglalkoznak vizuális neveléssel vagy művészetpedagógiával, nyúljanak a kortárs képzőművészethez mint eszközhöz, és tartsák meg ezeket a programokat, találjanak ki a saját osztályuknak egy-egy ilyen órát. Azt is megemlíti a bevezető, hogy a feladatok csak „javaslatok”, „kiindulópontok”, az adott tanár pedig a saját habitusának, ízlésének megfelelően és az osztályához igazítva tarthatja meg a gyakorlatokat. 

A feladatgyűjtemény titka szerintem is abban rejlik, hogy nem egy „vizuális kultúra tankönyv”, hanem pedagógiai javaslatokat közvetít, de a módszertana nem egyértelmű. Nem kevés munkára kell számítania annak a pedagógusnak, aki szeretné bevonni az órájába az adott művet és feladatot. A frontális oktatásra, a központilag meghatározott, egységesített tananyag átadására kondicionált oktatási rendszerünk nem biztosít termékeny táptalajt az ezt meghaladó szellemiségű pedagógiai módszereknek, amelyek nem pusztán a lexikális tudás átadását, hanem a reflektív gondolkodás megtapasztalását, a párbeszéd alapú megközelítést is képviselik. 

kocsi c 01
Kocsi Olga Rózsa mama c. alkotásához kapcsolódó feladathoz készült makett, egy 5. osztályos tanuló munkája.

„Terepen”, azaz múzeumi környezetben, múzeumpedagógiai foglalkozásként nyilván más a helyzet, mert a tér maga már felkínál egy alternatív megközelítést, megalapozza azt az újszerű, nyitottabb hangulatot, amelyben könnyebb lehet az adott témára való, célzott fókuszálás. Egy osztályteremben azonban, ahol egy matek és egy erkölcstan között akár törin, akár osztályfőnökin, akár rajzórán találkoznak egy kortárs videóinstallációval vagy konceptuális művel a gyerekek, az csak egy indokolt, alaposan felvezetett, nagyon okosan strukturált óra keretében működhet és érheti el a célját. Egy ilyen helyzet levezénylése, ahol egy kortárs mű reprodukciójának kivetítése és megvitatása alapvetően kilóg a szokásos rutinból, alapos felkészülést, sok kreativitást és megannyi türelmet is kíván a pedagógus részéről, ugyanis a gyerekek első reakciója a számukra szokatlan esztétikájú kortárs művekre gyakran indulatos, elutasító, értetlenkedő, akár megvető is tud lenni. 

chilf c 03
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Képzeljük el magunkat harmincévesen, és írjunk egy rajzokkal kiegészített naplóbejegyzést egy napunkról.

Ettől függetlenül a feladatgyűjtemény valóban olyan megoldásokat kínál, amik időtartamuk szerint beleférnek a 45 perces tanórákba is, sőt, a befogadást követő diszkussziót bevezető kérdések és témafelvetések is ki vannak jelölve az egyes műtárgyakhoz kapcsolva. Így, ha például egy történelemórán használnánk a Jovánovics- vagy a Kicsiny Balázs-munkákhoz javasolt óratervet, nyúlhatunk csupán a beszélgetést irányító kérdésekhez, a konkrét alkotói-kivitelezési feladattól el is tekinthetünk. Ezzel ki lehet kerülni a teljesítmény- vagy produktumcentrikus megközelítést, és az „én nem tudok rajzolni”, „nekem nincs ötletem” típusú gátakat, amelyek (bár szerencsés esetben lazítják, de) fokozhatják is a szorongást a gyerekekben egy alapból is komfortzónán kívüli témafelvetés és gyakorlati megközelítés közben. 

chilf e 02
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Képzeljük el magunkat harmincévesen, és írjunk egy rajzokkal kiegészített naplóbejegyzést egy napunkról.

Tudomásom szerint ez a legteljesebb, ha nem az egyetlen, kortárs művészetközvetítést célzó, művészeti neveléssel operáló, de bármely tantárgy tanításához használható oktatási segédeszköz, ami ma létezik Magyarországon. Ez a kezdeményezés egy hatalmas lyuk befalazására vállalkozik a közoktatásban – ez végtelenül bátor lépés és éppen annyira nehéz is. A feladatgyűjteményben szereplő műalkotások nemcsak művészettörténeti jelentőségűek: rengeteg olyan aktuális társadalmi, politikai, pszichológiai, filozófiai, és morális kérdésfelvetést tematizálnak, melyek legtöbbször távolról sem képezik az alaptanterv vagy a mindennapos iskolai tanórák részét. A diákok találkozhatnak a láthatatlan munka fogalmával, a nemi sztereotípiák problematikájával, személyes és családi identitásbeli kérdésekkel, eredettörténetekkel, emlékezetpolitikával stb. kapcsolatos problémákkal, és rengeteg más, szociálisan érzékeny témafelvetéssel a legkiválóbb hazai kortárs művészek munkái révén. 

Célszerű lenne úgy terjeszteni ezt a tudásanyagot, hogy azt hangsúlyozzuk, konkrétan miért , miért érdekes és érdemes bizonyos témákról valamilyen közvetítő közegen, jelen esetben kortárs műalkotáson keresztül beszélgetni és közösen gondolkodni. Érdemes lehet azt is kiemelni az iskolák, tanárok számára, hogy milyen konkrét kompetenciákat fejleszt, tehát milyen „gyakorlati haszna” lehet annak, ha ezeket a feladatokat egy átlagos közismereti tanórán is előveszik. 

esterhazy c 03
Esterházy Marcell: Atelier_bp című fotósorozatához kapcsolódó feladatmegoldás egy 6. osztályos tanulótól.
A feladat: Készítsünk egy rajzot a számunkra ideális munkakörnyezetről, ahol a legproduktívabbak tudnánk lenni.
A pozitívumok

Az alkotásokon keresztül történő beszélgetésnek és megértésnek rengeteg jótékony hatása van. A kivetített kép vagy videómunka vizuális fogódzkodót nyújt, katalizálja a beszélgetést, kijelöli a témát, serkenti a diákokat a gondolkodásra; és a művészet mint szubjektív, intuitív gondolkodási közeg, az önálló véleményalkotást is legitimizálja. A diákoknak alkalmuk nyílik megfogalmazni az alkotás kapcsán felmerülő akár pozitív, akár negatív gondolatokat, élményeket, benyomásokat, kritikát, és a rájuk gyakorolt érzelmi hatást is. A munkák értelmezésének ezáltal önismereti és közösségépítő hatása is lehet. Elősegítheti a látókör szélesítését, a soft skillek, kommunikációs képességek, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztését is. A műalkotások alapos és tudatos befogadása, az általuk felmerülő gondolatok verbalizálása és a ránk kifejtett hatásának megosztása tulajdonképpen a receptív művészetterápia módszere is, mely módszer nagyon hasonló hatótényezőkre épít személyiségfejlesztési és önismereti céllal. 

esterhazy a 01
Esterházy Marcell: Atelier_bp című fotósorozatához kapcsolódó feladatmegoldás egy 6. osztályos tanulótól.
A feladat: Esterházy Marcell sorozatából válasszunk ki egy műtermet, és készítsünk egy művet abban a stílusban, amelyben szerintünk a műterem tulajdonosa alkot. A fenti munkák Asztalos Zsolt munkaasztalát ábrázoló kép alapján készültek.

A vizuális befogadás és az azt követő diszkusszió során több érzék és mindkét agyfélteke aktív. Az eredményes tanuláshoz, a képességek hatékony kihasználásához, a kreativitás megéléséhez a neuroplaszticitás, a két agyfélteke összehangolt működése kulcsfontosságú. Ami a mai, ingerekkel túlzsúfolt világunkban kiemelendő, hogy ez fejleszti a memóriát, a figyelem és a koncentráció képességét, a mentális fókuszt és a tudatosságot. A részben strukturált, a kreativitást és a problémamegoldást előnyben részesítő, művészetközpontú feladatok esetében „nincs rossz megoldás”, ahogy Szabics Ágnes bevezetőjének címe is sugallja. A feladatok, instrukciók a személyiségből eredő, kreatív önkifejezés előhívását hivatottak segíteni.

chilf a 05
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Válasszunk ki egy képet, és a kép alapján novellaszerűen írjuk le, hogy milyen is volt Chilf Mária adott napja.
A tapasztalatok

Szerencsére volt alkalmam élesben kipróbálni néhány feladatot a budapesti Kincskereső Iskola felsős osztályaiban alkotás órán, és alsósokkal rajzszakkörön. Ebben az iskolában könnyített a terep: alternatív, a művészeti nevelésre nagy hangsúlyt fektető pedagógiájából adódóan a gyerekek hozzá vannak szokva a hasonló kísérletekhez. 8-12 éves gyerekekkel dolgoztam, és igyekeztem olyan műalkotást és feladatot választani számukra, ami passzol az életkorukhoz. 

A legkisebbekkel Fátyol Viola munkáját néztük meg, a gyerekekkel nagyszüleikhez és ezen keresztül a családjukhoz fűződő viszonyukról, történeteikről beszélgettünk. A fény és a zene tematikája mentén Várnai Gyula munkáját mutattam, és az ahhoz írt mesés feladatot oldottuk meg a 8-10 évesekkel (bár a kötet által javasolt platóni barlanghasonlat elemzésétől eltekintettem, de ezt idősebbekkel nagyon izgalmas lehet beemelni). Az ötödikesekkel Chilf Máriához és Kocsi Olgához kapcsolódó, a személyes identitás, családtörténetek kérdéseit feldolgozó feladatot hoztam, a már kamaszodó és a való világ történései iránt is fogékonyabb hatodikosokkal a munka tematikáját vizsgáltuk, Esterházy Marcell fotósorozatával és Fabricius Anna videójával a középpontban. Alapvetően minden korosztályt lelkesített maga a téma, ha magát a kortárs műalkotást eleinte fenntartással is fogadták, aktívan és szívesen vettek részt a kérdések megvitatásában, saját történeteik és gondolataik megosztásában. A művekhez írt feladat-mesék is nagyon jól működtek, a kisebb gyerekeket is érezhetően közelebb hozták az adott munkák témafelvetéseihez. 

chilf e 04
Chilf Mária Napló című munkájához kapcsolódó feladatra egy 5. osztályos tanuló megoldása.
A feladat: Képzeljük el magunkat harmincévesen, és írjunk egy rajzokkal kiegészített naplóbejegyzést egy napunkról.

Az órai felvezetés viszont hosszabb időt, és jóval alaposabb előzetes felkészülést igényelt, mint egy átlagos rajzóránál. A diszkusszió tulajdonképpeni moderálása is emberpróbáló feladat: miután a gyerekek ráéreznek a témára, mindenki egyszerre akarja mondani a magáét. Nagyban könnyítette a helyzetemet, hogy kilencven perces duplaórán, egy kislétszámú osztályban volt alkalmam e kísérletre. Ezt is figyelembe kell venni a könyv iskolai felhasználása során: egy szimpla, 45 perces tanóra esetében, 30-35 fős osztályban, mivel érdemes a bevezetésre és a beszélgetésre több időt hagyni, leginkább a 10-15 perces, egyszerűbb eszköztárú, rövidebb gyakorlati feladatokat javasolt kipróbálni – vagy, ha az adott tantárgy felépítése engedi, célszerű egymás után több tanórát is az adott témának szentelni az alaposabb feldolgozás érdekében. 

varnai f 01
Várnai Gyula Átjáró II. című alkotásához tartozó, Az elveszett kreativitás c. mese alapján készített feladatmegoldás, 4. osztályos tanuló munkája.
A továbbiak

Azt gondolom, hogy ez a valóban hiánypótló kiadvány nagyon fontos lépést tett meg a kortárs művészet közvetítése és iskolai integrációja, értő, pedagógiai közvetítése felé. Képes arra, hogy a diákok nyelvén szólaljon meg és indítványozzon beszélgetést olyan kortárs munkákról, amik a fiatalok számára is aktuális és releváns kérdéseket feszegetnek. Azonban jelen közoktatási körülmények között az a meglátásom, hogy egy alapvetően is a végletekig terhelt középiskolai tanár magától nem fogja a kezébe venni, tanteremről-tanteremre cipelni a nagyformátumú, majd’ 300 oldalas, igen súlyos, és a nehezen értelmezhető és kissé elidegenítő hatású Kísérleti művészetpedagógiai projekt címmel ellátott könyvet, hogy abból tanítsa a gyerekeket kortárs képzőművészetről, ami a legtöbbek számára sajnos ma is egy ismeretlen-idegen, elérhetetlen, kirekesztően csengő fogalom.

Az is kérdés, hogy egyáltalán hogyan jut el a művészeti közeg eseményeit nem követő tanári réteghez ez a könyv. Talán a kiadvány népszerűsítésére megoldás lehet egy kreditpontokat kínáló pedagógus-továbbképzés, vagy egy célzottan tanároknak, és nemcsak a diákjaiknak tartott, iskolákba – és nemcsak múzeumi térbe – kiszervezett foglalkozássorozat. Természetesen léteznek új módszerek iránt lelkesedő pedagógusok, de ez sajnos nem alapvetés. Az érdeklődés felkeltése, a rutin megszakítására való hajlandóság, a nyitottság megteremtése a szerzők feladata is. 

A kiállítás weboldalán bárki számára elérhető a teljes katalógus-munkafüzet.

Szerzők: András Edit / Andrási Gábor / Balázs Kata / Fehér Dávid / Gellér Judit / Hornyik Sándor / Margl Ferenc / Mélyi József / Páldi Lívia / Peternák Miklós / Pfisztner Gábor / Révész Emese / Sárai Vanda / Tatai Erzsébet / Török Krisztián Gábor / Turai Hedvig / Varga Tünde

Művészek: Albert Ádám / Antal Balázs & Hatházi László és Fodor Zoltán / Benczúr Emese / Birkás Ákos / Borsos Lőrinc / Bukta Imre / Chilf Mária / Csákány István / Csörgő Attila / Eperjesi Ágnes / Esterházy Marcell / Fabricius Anna / Fátyol Viola / Gerhes Gábor / Gémes Péter / Gőbölyös Luca / Imre Mariann / Jovánovics György / Kicsiny Balázs / KissPál Szabolcs / Kis Varsó / Kocsi Olga / Lakner Antal / Nemes Csaba / Németh Hajnal / Kocsi Olga / Pauer Gyula / Société Réaliste / Szabó Dezső / Szilágyi Lenke / Trapp Dominika / Várnai Gyula

Kurátorok: Don Tamás / Mélyi József / Szabics Ágnes


Köszönet a Kincskereső Iskola felsős osztályainak és rajzszakköröseinek a részvételért és a kísérletre való nyitottságért!

Borítókép: Mélyi József, Szabics Ágnes és Don Tamás a 30+ című kötet bemutatóján, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2023 novemberében. Fotó: MODEM Facebook

A budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem művészetelmélet alapszakán, majd a Pécsi Tudományegyetem művészetterápia képzésén végzett, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténeti mesterképzésének hallgatója. Projektalapú alkotói programok résztvevője, a GYIK Műhely és a Kincskereső Iskola művészetpedagógusa.